Milyen jelentőséggel bírnak a 20. századi helytörténeti vizsgálatok napjainkban? Milyen módszereket használnak ezek során a kutatók? Ilyen és hasonló kérdésekkel foglalkozik az ELTE Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszékének, valamint a tanszék tudományos diákkörének meghívására tartandó előadásában Marchut Réka. Az eseményre május 5-én kerül sor az ELTE BTK-n. A meghívó elérhető ITT.

Tóth Ágnes április 28-án előadást tart Szegeden Németek Magyarországon 1950-1970 címmel, a Szegedi Német Nemzetiségi Önkormányzat meghívására. Facebook esemény.

Fedinec Csilla új írása a posztszovjet térség kváziállamairól és az ezekhez kapcsolódó népszavazásokról az Országút oldalán elérhető ITT.

Április 26-án kerül sor a "Kötődések hálójában. A nemzeti identitás mintázatai kisebbségi magyar fiatalok körében a GeneZYs 2015 ifjúságszociológiai felmérés adatai alapján" c. doktori disszertáció nyilvános védésére az ELTE Társadalomtudományi Karán. Az eseményre a meghívó és a Teams link elérhető ITT.

Megjelent a Corvina Kiadó gondozásában, Laczó Ferenc és Varga Bálint szerkesztésében a Magyarország globális története 1869-2022 c. kötet, amely egy nagyszabású kísérlet az ország elmúlt másfél évszázadának újragondolására. Szerzői - történészek, irodalmárok, néprajztudósok, közgazdászok, politológusok és szociológusok, köztük az Intézetünk két munkatársa, Bányai Viktória és Eiler Ferenc - az ország és lakosainak határokon átívelő kapcsolataiból és globális beágyazódottságaiból indulnak ki. Meghatározó jelentőségű, de mégis csak kevésbé ismert vagy nem kellően tudatosított történeteket elemeznek tudományos színvonalon, ugyanakkor közérthető stílusban. Érdemben bemutatják, hogy az elmúlt másfél évszázad során az ország milyen módokon volt a globális történelem némileg sajátos, ugyanakkor nagyon is integráns része. A kötet megvásárolható ITT.