Megjelent Fedinec Csilla új tanulmánya a Forum Social Science Review 2025/5. számában (elérhető ITT). 

Az Ukrajnával kapcsolatos szakirodalomban széles körben tárgyalja az államnyelv, a kisebbségi nyelvek és általában a kisebbségi jogok kérdését. Ez a tanulmány összefoglalja az 1989-ben elfogadott első ukrán nyelvtörvénytől 2024 végéig bekövetkezett fejleményeket. Részletes áttekintést ad arról, hogyan alakultak az alapvető fogalmak és a jogszabályok tartalma, ezáltal eloszlatva számos félreértést és cáfolva a propagandában előforduló téves értelmezéseket. A kérdéseket mind ukrán, mind nemzetközi kontextusban vizsgálja, a magyar kisebbségre vonatkozó példákkal illusztrálva.

Megjelent Dobos Balázs "A nemzetiségi önkormányzati választások, 1994-2024. Jogszabályváltozások és választási eredmények" című, Szabó Tamással közösen írott fejezete a Bódi Ferenc és Pálné Kovács Ilona által szerkesztett Önkormányzati választások, az önkormányzatiság három évtizede Magyarországon c. kötetben a Gondolat kiadónál (ITT).

Megjelent Dobos Balázs: A nemzetiségi részvétel jellemzői a 2022-es országgyűlési választásokon c. tanulmánya a Parlamenti Szemle, 2025/1. számában (ITT).

Előrendelhető Dobos Balázs: 'Cultural Autonomy and Political Participation: Minority Elections in Central and Eastern Europe' c. kötete a Routledge kiadónál. A könyv tartalomjegyzéke és előnézete elérhető ITT.

Megjelent Kovács Nóra: Social and Moral Remittances of Diaspora in Homeland Politics: Two Cases from Hungary című angol nyelvű tanulmánya.

Kovács, Nóra: Social and Moral Remittances of Diaspora in Homeland Politics: Two Cases from Hungary. In: Vytis Ciubrinskas and Ninan Glick Schiller (eds) Transnationalities of Migrant Moral Economies in a Transforming World. Berghahn, 167-190.

A De Gruyter Brill kiadónál megjelent Tóth Ágnes Deutsche in Ungarn 1950–1970. Die deutsche Minderheit zwischen Stalinismus und Kádár-Regime című német nyelvű könyve.

Nach dem Zweiten Weltkrieg waren die im Land verbliebenen Ungarndeutschen zahlreichen Repressionen unterworfen. Ab 1950 konsolidierte sich deren Lage allmählich. Ágnes Tóth analysiert anhand zahlreicher Archivbestände die von vielen Widersprüchen gekennzeichnete Politik der ungarischen Staats- und Parteiführung gegenüber den Ungarndeutschen sowie die Bemühungen der deutschen Minderheit, als Teil der ungarischen Gesellschaft anerkannt zu werden. Dabei mussten sich die Ungarndeutschen nicht nur gegen die Assimilierungspolitik der Staatsmacht behaupten, sondern auch an unterschiedlichste Ausprägungen der kommunistischen Diktatur anpassen. Diese Monografie bietet einen detaillierten Überblick über alle zentralen Aspekte der Lage der deutschen Minderheit in Ungarn, z. B. der Verbandsstrukturen oder des Bildungs- und Pressewesens, wodurch die Autorin die erste Gesamtdarstellung zur Geschichte der Ungarndeutschen während der ersten Hälfte der kommunistischen Herrschaft vorlegt.

Online változatban megjelent és szabadon hozzáférhető Dobos Balázs 'The question of recognising new minorities in Hungary' c. tanulmánya a Hungarian Journal of Legal Studies folyóirat oldalán: ITT.

A nagyszebeni egyetem folyóiratában, Studia Universitatis Cibiniensis. Series Historica, vol. XXI/2024. jelent meg Bárdi Nándor és Szabó Csongor publikációja: Deputați maghiari în Parlamentul României (1920–1940)

Fedinec Csilla: Jacob Lili hazája. HURBÁN 2024/2 pp. 46-60. 

Oren Baruch Stier megfogalmazása szerint a holokauszt ikonok a történelmi eseményeket és az emlékeket könnyen felfogható szimbólumokká desztillálják. Ilyen ikon Anne Frank vagy Lili Jacob (férje után Lili Meier). Lili Jacobot a beregszászi gettóból a Birkenauba szállították, majd az SS evakuálás során a Dora Mittelbau táborba vitték, ahol megtalálta tágabb családja, a bilkei zsidók fényképalbumát. A világhírű Auschwitz-album először 1981-ben jelent meg könyv formájában New Yorkban. Ebben a dolgozatban korabeli sajtókiadványok, levéltári dokumentumok és magángyűjteményben fellelhető családi dokumentumok alapján mutatom be Kárpátalja zsidó lakosságának főbb jellemzőit történelmi távlatokban, a területi revízió közvetlen következményeit és ezek alapján a gettók időszakát a régióban. 

Megjelent Fedinec Csilla tanulmánya:

The Russian–Ukrainian war in Ukrainian legislation from 2014 to early 2024. FORUM SOCIAL SCIENCE REVIEW XXVI : 5 pp. 99-120. (2024) https://doi.org/10.61795/fssr.v26y2024i5.06

Russia’s deliberate armed aggression against Ukraine began in February 2014 with the seizure of part of Ukraine’s territory, the Crimean Peninsula, and then the provocation of war in Donbas. On February 24, 2022, Russia launched a full-scale war against Ukraine. The Ukrainian Armed Forces, territorial defense forces, and Ukrainian civilians thwarted the Kremlin’s plans for a “blitzkrieg.” The study presents some aspects of Ukrainian legislation related to Russia’s war against Ukraine since 2014.