Az Európa napja alkalmából nemzetközi fórumot rendeztek Ungvár városában „Európáról szóló párbeszédek” címmel, amelyen Fedinec Csilla is részt vett.

A rendezvényen több tucat vezető szakértő, diplomata és elemző vett részt Ukrajnából, Magyarországról, Szlovákiából, Romániából és Csehországból. A fórum középpontjában a közép-európai jószomszédi kapcsolatok, valamint Ukrajna európai integrációjának lehetőségei álltak.

A tanácskozást egy Ukrajna számára kulcsfontosságú időszakban tartották, amikor a magyarországi politikai változások új lehetőséget teremthetnek az Európai Unión belüli konszenzus erősítésére és a bővítési folyamat felgyorsítására. A résztvevők ugyanakkor felhívták a figyelmet arra is, hogy az euroszkeptikus és Ukrajna-ellenes narratívák továbbra is jelentős hatást gyakorolnak a politikai közbeszédre.

A fórum panelbeszélgetésein a résztvevők elemezték a régió előtt álló kihívásokat, valamint gyakorlati megoldásokat kerestek arra, miként lehet a szomszédos országok óvatos szkepticizmusát aktív támogatássá alakítani Ukrajna európai integrációja iránt. Emellett kiemelt téma volt a közös biztonsági kihívások kezelése és egy egységes európai védelmi szemlélet kialakítása az orosz fenyegetéssel szemben.

Negyedszerre kerül sor a romániai magyar kisebbségtörténeti konferenciára, amelyet 2026. május 15–16-án Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Béla termében rendeznek meg. 

A konferencia központi témája az alkalmazkodás, a reziliencia és az adaptáció különböző gyakorlatai. A szervezők elsősorban arra kíváncsiak, hogy a 20. század különböző politikai rendszereiben – a két világháború közötti időszakban, a második világháború éveiben, a Magyar Autonóm Tartomány időszakában, illetve a Ceaușescu-korszakban – az erdélyi magyarság milyen stratégiák révén alkalmazkodott a változó politikai és társadalmi környezethez.

A konferencia minden érdeklődő számára nyitott.

Megjelent Fedinec Csilla új tanulmánya: Hungarian Turul and Ukrainian Trident. Understanding the Role of National Symbols in the Context of the Russian–Ukrainian War. In: Nation-Building and Symbolic Politics in Central and Eastern Europe in the Long Twentieth Century: Our Flags, Our Heroes, Our Words. New York, Bloomsbury Academic, 2026, pp. 233-260. DOI: 10.5040/9798881893422.0011

Pulay Gergely Post-feudalism and post-fascism at the end of the Orbán-regime in Hungary című cikke a Focaal Blogon olvasható.

Munkatársunk, Szerbhorváth György 2026. május 7-e és 9-e között részt vesz Szabadkán a vendégmunkások történetével, kultúrájával, esetleges visszatérésükkel foglalkozó interdiszciplináris konferencián, work shop-on, fesztiválon. Az eseményt a Klara és Rosa civil kulturális központban tartják szerb és magyar nyelven.

Fedinec Csilla május 8-án pódiumbeszélgetésen vesz részt az Örkény Színházban.

Interjú Feischmidt Margittal az European University Institute honlapján.

Fedinec Csilla elemzése a Jelen április 24-i számában.

A rendszerváltás fogalma mindig azt feltételezi, hogy egy politikai rendszer nem pusztán módosítható, hanem időről időre elveszíti önmaga legitim alapját. Rendszerváltásra akkor van szükség, amikor a jogi és intézményi keretek már nem tudják hitelesen leképezni a társadalom működését, vagy amikor a hatalom és a társadalom közötti bizalmi viszony tartósan megszakad.

Fedinec Csilla elemzése a Jelen április 23-i számában.

Oroszország háborús és tágabb geopolitikai törekvéseiben egyértelműen kirajzolódik a posztszovjet térség feletti befolyás helyreállításának szándéka. Ez nem pusztán történelmi nosztalgia vagy ideológiai törekvés, hanem nagyon is konkrét stratégiai logika mentén szerveződő folyamat, amelynek célja a korábbi szovjet térség katonai és politikai újraintegrálása. Ebben a rendszerben különösen nagy jelentőséget kapnak azok az államok, amelyek földrajzi elhelyezkedésük, katonai infrastruktúrájuk vagy politikai orientációjuk révén kulcsszerepet tölthetnek be. Belarusz és Ukrajna ebben az összefüggésben egymással szorosan összefüggő, de eltérő szerepet játszanak: míg Ukrajna fegyveres ellenállásával a konfliktus középpontjába került, Belarusz egy kevésbé látványos, ám stratégiailag meghatározó háttérszereplővé vált.

Belarusz jelentősége abban áll, hogy nem önálló hadviselő félként jelenik meg, hanem olyan térként, amely lehetővé teszi az orosz katonai jelenlét kiterjesztését. Ez a szerep különösen fontos a háború dinamikája szempontjából, mivel egyfajta köztes zónát képez Oroszország és a NATO keleti szárnya között, miközben közvetlen kapcsolatot biztosít Ukrajna északi irányával.

Fedinec Csilla 2026. április 14-én Egerben részt vesz a VII. Régiótörténeti konferencián.