Fedinec Csilla elemzései a Jelen hasábjain
Kollégánk, Fedinec Csilla rendszeresen jelentkezik szakpolitikai és kulturális témájú elemzésekkel a Jelen hasábjain, amelyek elérhetőek a Jelen internetes oldalán.
Amennyiben továbbra is szeretne tájékoztatást kapni rendezvényeinkről, kérjük, legyen kedves kitölteni az alábbi űrlapot (kitöltése mindössze néhány másodpercet vesz igénybe).
Legfrissebb hírek
Migráció és integráció - az ukrajnai menekültválság magyarországi tapasztalatai
2026. január 29-én, csütörtökön 17 órától a FSZEK Ötpacsirta Szalonban (1088 Budapest, Ötpacsirta utca 4.) kerül sor a „Migráció és integráció – az ukrajnai menekültválság magyarországi tapasztalatai” című kerekasztal-beszélgetésre a Ferge Zsuzsa szakmai örökségének nyomában szabadegyetem keretében. Kollégánk, Feischmidt Margit is a kerekasztal-beszélgetés meghívott résztvevője.
A magyar arisztokrácia szerepvállalásai
A PPKE BTK Gazdaságtudományi Intézete konferenciát szervez január 23-án A magyar arisztokrácia politikai szerepvállalásai a két világháború között címmel. Kollégánk, Filep Tamás Gusztáv is előad a konferencián. Előadásának címe: Legitimisták a lágerben.
Magyarországi németek kitelepítése 80
A Magyarországi Németek Országos Önkormányzata konferenciát szervez 2026. január 20-án a magyarországi németek 80 évvel ezelőtt kezdődött elűzetése kapcsán. A konferencián előadást tartanak kollégáink, Tóth Ágnes és Morauszki András is.
Előadásaik címe:
Tóth Ágnes: A magyar politikai pártok állásfoglalása, a Potsdam-legenda, elűzetési (kitelepítési) kormányrendelet
Morauszki András: A magyarországi németek identitása napjainkban a népszámlálás tükrében
Helyszín, időpont: MTA Központi Székháza, 1051 Budapest, Széchenyi István tér 9., 2026. január 20. 10:00
Szavak és hatalom: az orosz irodalom morális és történeti válsága
Kollégánk Fedinec Csilla írása a Jelen-ben.
Kevés európai irodalom vállalkozott arra, hogy saját országát ne csupán ábrázolja, hanem koncepcionálisan megalkossa. Az orosz szépirodalom a 19. századtól kezdve nem egyszerűen tükrözte Oroszországot: a létértelmezés, a történelmi hivatás és a nemzeti önkép platformjává vált. A művek nemcsak az országot próbálták megérteni, hanem – gyakran tudtukon kívül – az ország önképének ideológiai alapjait is létrehozták, majd szét is rombolták. A külföldi kritika mindeközben e sajátos kettősséget hol lenyűgözve és hol riadtan figyelte: hogyan látják önmagukat az oroszok, és hogyan próbálják az íróik ezt a látásmódot megindokolni, majd leleplezni.