Megjelent Dobos Balázs "A nemzetiségi önkormányzati választások, 1994-2024. Jogszabályváltozások és választási eredmények" című, Szabó Tamással közösen írott fejezete a Bódi Ferenc és Pálné Kovács Ilona által szerkesztett Önkormányzati választások, az önkormányzatiság három évtizede Magyarországon c. kötetben a Gondolat kiadónál (ITT).

Absztrakt

Az 1994 óta, 2024 nyarán immár kilencedik alkalommal megrendezett nemzetiségi önkormányzati választások az országgyűlési, önkormányzati és Európai parlamenti választásokhoz képest kisebb tudományos és közéleti figyelemben részesülő közjogi választások, amelyek anyagi és eljárási jogi szabályai számos változáson mentek keresztül az elmúlt két évtizedben. A települési, fővárosi (utóbb megyei is) és országos szinten szerveződő kisebbségi, újabb terminológiával nemzetiségi önkormányzati rendszert, a döntően személyi elven alapuló kulturális autonómia magyarországi változatát a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993-as törvény hívta életre, és hangsúlyos eleme a hatályos 2011-es nemzetiségi törvénynek is. A helyi szinten megválasztott önkormányzatok száma a 2000-es években valamivel kétezer felett mutat csak némi ingadozást a választások között, amelyek mellett 2024-ben már több mint hatvan területi önkormányzatot is megválasztott a növekvő számú – legutóbb közel 350 ezer – regisztrált nemzetiségi választó. Az 1994-től kezdve négy, majd ötévente választott rendszer a gyakorlati problémák és kihívások hatására azonban számos módosításon ment keresztül, különösen annak választási elemeit illetően, amelyek terén lényegében minden elmúlt választás alkalmával történt jogszabályi változás. Az 1990-es évek végétől a jelentkező választási visszaélések, közkeletűbb nevén etnobiznisz, és a kiterjedt szimpátiaszavazatok a választási folyamathoz való hozzáférés újabb korlátozásaihoz, az aktív és passzív választójog további feltételekhez kötéséhez, legfontosabb elemként a kisebbségi választói névjegyzékek bevezetéséhez és a jelölés szigorításához vezettek. Emellett változások következtek be az egyes szinteken a tekintetben is, hogy a testületeket közvetlenül vagy közvetett úton, arányos-listás vagy többségi választási rendszerekben hívták-e életre, miként időben módosult a megválasztható testületek létszáma és a ciklusuk időtartama is. Mindezek nyomán a fejezet célja, hogy összefoglalóan, főbb vonalakban bemutassa és elemezze az 1994 és 2024 közötti nemzetiségi önkormányzati választásokat, az egyes időszakok kihívásait és az azokra adott jogszabályi válaszokat. Ennek keretében feltárja mind a nemzetiségi választók, mind a jelölő szervezetek hozzáférését a választási folyamathoz. Elemezi egyúttal a választások lehetséges hatásait és következményeit a választói részvételre (ideértve az érvénytelen és elvesztegetett szavazatok arányának alakulását is), a választási versenyre, a nők arányára a megválasztott testületekben, vagy a nemzetiségi szervezetek és a képviselők ciklusokon túlmutató stabilitására és újraválasztására nézve is, amelyek által hozzá kíván járulni a nemzetiségi választások főbb jellemzőinek jobb megértéséhez.