Megjelent Dobos Balázs: A nemzetiségi részvétel jellemzői a 2022-es országgyűlési választásokon c. tanulmánya a Parlamenti Szemle, 2025/1. számában (ITT).

Absztrakt

A 2010-es években újabb intézményi csatornával, a kedvezményes nemzetiségi országgyűlési mandátum és a szószólók intézményével bővültek a magyarországi nemzetiségek közéleti részvételi és képviseleti lehetőségei, amely azonban számos tekintetben ellentmondásosnak bizonyult, és a 2022-es választások után született ítéletében az Emberi Jogok Európai Bírósága is több elemében elmarasztalta. Ez utóbbi körülmény és az a tény, hogy a legnépesebb nemzetiség, a romák listaállítása meghiúsult, meglehetősen aktuálissá tette annak alaposabb vizsgálatát, hogy maguk a nemzetiségek miként viszonyulnak a kialakított rendszerhez, főként annak a harmadik, 2022-es megválasztása alkalmával. A tanulmány célja ezért, hogy főbb vonalakban felvázolja és elemezze a nemzetiségek részvételének meghatározó aspektusait a 2022-es országgyűlési választásokon, köztük a regisztrált választók és a leadott szavazatok alakulását, összevetve annak adatait a megelőző két parlamenti voksolás, illetve egy másik részvételi csatorna, a nemzetiségi önkormányzati választások eredményeivel. A népszámlálási és a nemzetiségi önkormányzati választások eredményeivel való összehasonlítás, egész pontosan a választóknak sok esetben néhány településre történő koncentrálódása és az ellenkezője is, a jelentősebb nemzetiségi településeken való elhanyagolható mértékű regisztráció a lokális körülmények fontosságára hívja fel a figyelmet. A választói magatartást és részvételt befolyásoló tényezők közül ki kell azt az intézményi akadályt emelni, hogy a választók jelentős részének, főként a kisebb nemzetiségek soraiból, nincs reális esélyük a kedvezményes mandátumszerzési küszöb elérésére, a szószólókra leadott voksaik gyakorlatilag elvesznek, ilyenformán nincsenek különösebben ösztönözve a nemzetiségi identitásuk kifejezésére.