Intézetünk munkatársa Bárdi Nándor Magyarságpolitika és rendszerváltozás címmel tartott előadást a Kossuth Klubban 2022. március 29-én.

Állj mellé! - Ukrán nap a Katonában. Filmvetítés a Katona József Színházban Fedinec Csilla közreműködésével, 2022. március 27.

Hogyan lett ukrán elnök Zelenszkij? Interjú Fedinec Csillával a Mandineren, 2022. március 23.

Az orosz–ukrán viszály ezeréves történelme tíz percben. Videó a Telexen Fedinec Csilla közreműködésével, 2022. március 22.

Az orosz-ukrán háború történeti gyökerei. Fedinec Csilla cikke az Élet és Tudomány 2022/11. számában

„Évtizedekig negatív lesz az Oroszországról alkotott kép”. Fedinec Csilla a Magyar Nemzetnek, 2022. március 13.

Fedinec Csilla az ukrajnai helyzetről a Karc FM Horizont című műsorában, 2022. március 12.

War of Identities: the Roots of Ukrainian and Russian Self-Image. Interjú Fedinec Csillával a The European Conservative hasábjain, 2022. március 10.

Pontosan kinek a háborúja az orosz-ukrán konfliktus, és mit gondol róla az orosz nép? Összefoglaló a BTK Glossza podcastjáról (Fedinec Csilla és Rácz András) a Quibiten, 2022. március 8.

Villámháború helyett elhúzódó fegyveres konfliktus? A BTK Glossza podcastja Fedinec Csillával és Rácz Andrással, 2022. március 5.

„Erővel akartak győzni a fronton, de bosszút álltunk a sok orosz orkon” – Ukrajna zenével is harcol a háborúban. Cikk a Telexen, Fedinec Csilla közreműködésével, 2022. március 5.

Beszélgetés Fedinec Csillával Ukrajna történetéről a Tilos Rádió A tudás (és a) hatalom című műsorában, 2022. március 1.

Mik is voltak azok a „minszki megállapodások”? Fedinec Csilla cikke az Országút-ban, 2022. február 28.

Identitásháború: miben gyökerezik az ukránok és az oroszok önképe? Interjú Fedinec Csillával a Mandineren, 2022. február 28.

Ukrajna nem lesz második Belarusz, de Afganisztán még lehet belőle. Interjú Fedinec Csillával a Telexen, 2022. február 5.

Az orosz erődemonstráció ukrán szemmel. Fedinec Csilla cikke az Országút-ban, 2022. január 20.

Mi teszi az ukránokat? Interjú Fedinec Csillával a Mandineren, 2022. január 13.

A 2022-es országgyűlési választások előtt, a roma listaállítás meghiúsulása mellett is mintegy 42 ezer magyarországi választó regisztrált nemzetiségi szavazóként a választásokra. Bár a választások leginkább az egyéni választókerületekben dőlnek el, mi a jelentősége a nemzetiségi képviselet és részvétel ezen formájának? Milyen egyéb lehetőségei, intézményi csatornái és akadályai vannak a nemzetiségi, és különösen a roma politikai részvételnek? Miért nincs nemzetiségi párt az Országgyűlésben? Melyek az eddigi választások tapasztalatai, hol és mennyien szavaznak a nemzetiségi listákra? Milyen esélyei lettek volna idén a teljes jogú roma parlamenti képviseletnek, és milyen esélyekkel indul a német lista?

Erről és hasonló témákról beszélget Vizi Balázs Dobos Balázzsal a Társadalomtudományi Kutatóközpont 33. podcast epizódjában. Az adás meghallgatható ITT.

A pályázatról és a pályázati döntésről szóló közlemény elérhető ITT.

Neumann Eszter március 24-én 10:00 és 11:30 között a wroclawi Alsó-sziléziai Egyetem szemináriumsorozatán tart angol nyelvű online előadást Religion, populism, and education-policy: the case of Hungary címmel. Belépési linket a maria.sikorska@dsw.edu.pl email címen lehet kérni. Az esemény linkje.

A szlovákiai magyar politikai mozgástérről szóló válogatás – intézetünk egyik programjában - az utóbbi 10 év szlovákiai magyar útkereső politikai elemzéseiből készült. A tartalomjegyzék elérhető ITT.

Intézeti honlapunk olvasószobájából elérhetővé vált a „100 év - 100 könyv a magyar kisebbségi közösségek történetéről” c. digitális gyűjteményünk.

Március 16-án 10 órai kezdettel kerül sor munkatársunk, Horváth György Közösségi önképépítés és önértékelés a vajdasági magyar értelmiségiek körében 1945 és 1990 között c. doktori értekezésének nyilvános védésére az ELTE Társadalomtudományi Karán. 

Mit találtak az antropológusok, akik mögé néztek a közfoglalkoztatási statisztikáknak? Apafigura-e a falusi polgármester? Családbarát munkahely-e a közmunka? Mi az a mintha-társadalom? Erről és hasonló témákról volt szó a Társadalomtudományi Kutatóközpont Véleményeken túl c. legutóbbi podcast adásában Kovai Cecíliával (KRTK RKI) és Szombati Kristóffal (TK KI). Az adás elérhető ITT.

Európa és a világ közvéleménye több mint egy hete visszafojtott lélegzettel és döbbenettel követi az ukrán–orosz háború eseményeit. Mivel a fegyveres konfliktus a történelem során első ízben már nem kizárólagosan a csatamezőn, hanem a dezinformációs kampányoknak köszönhetően a médiában, a tárgyalóasztalnál  és a kibertérben is zajlik, az átlagos tartalomfogyasztók/médiafogyasztók meglehetősen nehezen igazodnak ki a híreken. A gyakran egymásnak ellentmondó információk között Fedinec Csilla, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségtörténeti és Etnopolitikai Osztály tudományos főmunkatársa, a Kelet-Közép európai kisebbségi kérdés és Ukrajna politikatörténetének szakértője, valamint és Rácz András Oroszország-szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen működő Stratégiai Védelmi Kutatóintézet és a Német Külpolitikai Társaság elemzője, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyetemi docens segít tájékozódni a Bölcsészettudományi Kutatóközpont podcast-sorozatának, a Glosszának a legújabb részében. Az adás elérhető ITT.