Fedinec Csilla elemzése a Jelen április 24-i számában.
A rendszerváltás fogalma mindig azt feltételezi, hogy egy politikai rendszer nem pusztán módosítható, hanem időről időre elveszíti önmaga legitim alapját. Rendszerváltásra akkor van szükség, amikor a jogi és intézményi keretek már nem tudják hitelesen leképezni a társadalom működését, vagy amikor a hatalom és a társadalom közötti bizalmi viszony tartósan megszakad.
Fedinec Csilla elemzése a Jelen április 23-i számában.
Oroszország háborús és tágabb geopolitikai törekvéseiben egyértelműen kirajzolódik a posztszovjet térség feletti befolyás helyreállításának szándéka. Ez nem pusztán történelmi nosztalgia vagy ideológiai törekvés, hanem nagyon is konkrét stratégiai logika mentén szerveződő folyamat, amelynek célja a korábbi szovjet térség katonai és politikai újraintegrálása. Ebben a rendszerben különösen nagy jelentőséget kapnak azok az államok, amelyek földrajzi elhelyezkedésük, katonai infrastruktúrájuk vagy politikai orientációjuk révén kulcsszerepet tölthetnek be. Belarusz és Ukrajna ebben az összefüggésben egymással szorosan összefüggő, de eltérő szerepet játszanak: míg Ukrajna fegyveres ellenállásával a konfliktus középpontjába került, Belarusz egy kevésbé látványos, ám stratégiailag meghatározó háttérszereplővé vált.
Belarusz jelentősége abban áll, hogy nem önálló hadviselő félként jelenik meg, hanem olyan térként, amely lehetővé teszi az orosz katonai jelenlét kiterjesztését. Ez a szerep különösen fontos a háború dinamikája szempontjából, mivel egyfajta köztes zónát képez Oroszország és a NATO keleti szárnya között, miközben közvetlen kapcsolatot biztosít Ukrajna északi irányával.
Fedinec Csilla 2026. április 14-én Egerben részt vesz a VII. Régiótörténeti konferencián.
Kollégánk, Tóth Ágnes előadásokat tartott a magyarországi németek 1945 utáni helyzetéről:
Március 27-én Stuttgartban a Liszt-Institut és az Institut für donauschwäbische Geschichte und Landeskunde szervezésében a magyarországi németek kitelepítésének 80. évfordulója alkalmából megtartott rendezvényen adott elő. Előadásának címe: Zwangsmigration und Machtumstrukturierung in Ungarn (1945–1948).
Március 31-én a német kisebbségi önkormányzat meghívására Újhartyánban tartott előadást „A magyarországi németek helyzete 1945-1953” címmel.
A teljes lapszám elérhető a folyóirat honlapján.
A tartalomból:
Magyar önszerveződések Bácskában és Bánátban
Magyar egyesületek hatósági ellenőrzése 1936-1941
„Bácska a bácskaiaké”: pozíciókeresés 1941-1944
A bánáti reformátusok 1941-1944
Kína és a kisebbségek
Kisebbségi influenszerek a tiktokon
Mongol kisebbség Kínában
A magyarországi nemzetiségek politikai képviselete körkérdés
Dobos Balázs, Lásztity Péró, Móré Sándor, Unger Anna,
Kritikák
Eiler Ferenc (Andreas Schmidt-Schweizer), Huber Ágnes (Müller Márta),
Juhász Andrea (Jeney Éva), L. Balogh Béni (Tania-Nicoleta Bîc),
Kirkósa Enikő (Visky András)
Dobos Balázs előadást tart a nemzetiségek parlamenti képviseletéről nemzetközi összehasonlításban a szegedi Nemzetiségi Szövetség és a Görög Kultúra Háza Nonprofit Kft. által, a szegedi Nemzetiségek Házában, március 27-én 17 órától megrendezett nemzetiségi szervezetek szakmai fórumán.
Dobos Balázs előadást tart a nemzetiségek parlamenti képviselete témájában a Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata és a Görög Kultúra Háza Nonprofit Kft. által, a zuglói Nemzetiségek Házában, március 23-án 17 órától megrendezett nemzetiségi szervezetek szakmai fórumán. Az esemény programja elérhető ITT.
Kollégánk, Fedinec Csilla A kommunikáció ereje: milyen tanulságokkal szolgál Jürgen Habermas filozófiája? című cikke a Jelen-ben.
Március 15-e alkalmából munkája elismeréseként Magyar Ezüst Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült kollégánk, Filep Tamás Gusztáv.